Magyar szerkezettár

fúj

tn (és ts) ige rég vál fú

1. orrán v. száján nagy erővel, hallhatóan szorítja ki a levegőt. ▸ fúj, mint a gőzgép | ts az így kiáramló levegőt valamire irányítja (, hogy hűtse v. élessze azt). fújja a levest, a tüzet. | (ts is ) ráfúj valakire, valamire (valamit). ránk fújja a füstöt.

2. az így kiszorított levegőt valamibe irányítja, préseli. sípba fúj. | ts biz <fúvós hangszert> ily módon megszólaltat. | (ts is ) biz kürttel v. szirénával jelez (valamit). riadót fúj.

3. ts biz (művészi árnyalás nélkül) énekel. ▸ valakinek a nótáját fújja ▸ mindig ugyanazt a nótát fújja ▸ egy nótát fúj valakivel | ts <szöveget> folyékonyan, de egyhangúan mond. ▸ fújja a magáét

4. ts <buborékot, üvegedényt> fújással kialakít, létrehoz.

5. ts ige ▸ orrát fújja orrot fúj

6. ▸ fúj valakire

7. (alanytalanul is ) a levegő érezhetően áramlik. erősen fúj a szél; esik és fúj. | ts <szél> mozgat, tovasodor valamit.

[ fgr ]

____________________

hideget

→ hideg ⊕ -t

hideg

I. mn

1. alacsony(abb) hőmérsékletű. hideg víz; hideg éjszakák; ▸ hideg égöv hideg, mint a jég. | a fázás érzetével járó. hideg borzongás. ▸ hideg verejték | ▸ hideg vérű | (már) nem meleg, kihűlt. hideg ez a leves. | amit nem melegítve fogyasztunk. hideg vacsora.

2. műsz ipar melegítés, izzítás nélkül, ill. így készített. ▸ hideg tömítés; hideg hullám

3. meleg érzelmek, szeretet, szenvedély híjával levő. hideg arc, fogadtatás; ▸ hideg nő ▸ se hideg, se meleg

4. műv a kék v. az ibolya felé hajló <szín, fény>. hideg tónusú kép.

II. fn

1. kellemetlenül alacsony hőmérséklet(ű levegő). | hideg időszak, időjárás. meddig tart még a hideg?

2. hideg hely. hidegre teszi az ételt. | ▸ hidegre tesz valakit

3. hideg étel. hideget ebédel.

4. hideg érzése, fázás. nem megy ki a lábamból a hideg. | borzongás, borzadás. a hideg futkos a hátán. | borzongással járó láz. a hideg rázza.

[?↔hűvös ]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

szájból

→ száj ⊕ -ból/-ből

száj

1. a fejen az emésztőcsatorna kezdeti nyílása a mögötte levő üreggel együtt. | (a két) ajak. szájába harap. | szájüreg. bevesz a szájába valamit.

2. az ember testének ez a része mint a beszéd szerve. ▸ valakinek a szájjába adja a szót ▸ a szájamból számból vette ki a szót ▸ olyan nagy akkora a szája, mint a bécsi kapu | <híresztelés, megszólás, pletykálkodás jelképeként.> ▸ a falu, a világ szájára kerül szájára veszi a világ | szó, beszéd <a tettel ellentétben>. csak szájjal segít.

3. üregnek, üreges testnek, szervnek a nyílása. a barlang, a kulacs szája. | völgy, hegyszoros bejárata, torkolata. ▸ szájába rág valakinek valamit ▸ egy szájból hideget, meleget fúj ▸ megégette a száját a forró kása

[ fgr ]

-ból/-ből

hat-rag

1. benti helyről, belülről ki, el. városból, zsebből. | (helynévvel) bécsből. | vmely írásműből. versből. | az emberi viszonyok v. tevékenység vmely területéről el. a mezőgazdaságból. | vmely esemény színhelyéről. bálból.

2. vmely testrész felületéről. nyakából [eltűnt a nyakék].

3. vmely időszakból. [kilép] a gyermekkorból.

4. valamitől indíttatva. barátságból [teszi].

5. valamit hasznosítva. munkából [él].

6. valakinek, valaminek valamihez előzményül szolgáló eredeti v. előző mivoltából, állapotából. a barackból [lekvárt főz]. | ▸ valamiből van valami fából [van]. | valamiből mint forrásból. hallomásból [tudja].

7. <vonzatként.> [kiábrándul] a barátjából.

____________________

meleget

→ meleg ⊕ -t

meleg

I. mn

1. a hideghez viszonyítva magas(abb) hőmérsékletű. meleg étel; ▸ meleg vérű | nem eléggé hideg. meleg ez a sör.

2. az emberi test szükséges hőmérsékletét megőrző <holmi>. meleg paplan.

3. műsz magas(abb) hőmérsékleten végbemenő. meleg erjesztés.

4. kissé vál őszinte szeretettől v. jóindulattól áthatott. meleg barátság.

5. biz izgalmas, nehéz. meleg napunk lesz; ez meleg helyzet volt!

6. a sárga v. a piros felé hajló <szín, fény>. meleg árnyalatú barna.

7. homoszexuális.

II. fn

1. melegség, hő. a nap melege. | ▸ melege van | fagypont feletti hőmérséklet. öt fok meleg van.

2. meleg idő(szak), levegő. jönnek a melegek; ne engedd ki a meleget! ▸ sándor, józsef, benedek zsákban hozzák a meleget ▸ olyan meleg van, mint a bányában a gőzfürdőben a pokolban | meleg hely. bemegy a melegre.

3. meleg étel. meleget eszünk.

4. vál bensőséges érzés, viszony. szívünk egész melegével.

5. ▸ azon melegében melegiben

6. homoszexuális személy, elsősorban férfi. a melegek jogai.

[ fgr tőből]

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4